A Magyar Gyermeksebész társaság Ügyrendje ide kattintva letölthető.

 

A Magyar Gyermeksebész Társaság Ügyrendje

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1.§.

 

A Magyar Gyermeksebész Társaság Alapszabályának (továbbiakban ASZ) 20.§-nak megfelelően Ügyrend szabályozza:

1)      a társaság választott szervei megalakulásának

2)      a társaság választott szervei összehívásának

3)      a társaság valamennyi szerve működésének részletes szabályait

 

2.§.

 

Az Ügyrendet a Vezetőség nyílt szavazásos egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

II. A TÁRSASÁG VÁLASZTOTT SZERVEINEK MEGALAKULÁSA

 

3.§. Vezetőség választó közgyűlés

 

Vezetőség választás az ASZ 12§ 1.bek. és 14§ 1.bek. alapján 4 évente történik.

1)      A vezetőség választó közgyűlés határozatképességét a jegyző állapítja meg.

2)      A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel 3 tagú szavazatszámláló bizottságot állít, akik maguk közül megegyezéssel elnököt választanak A szavazatszámláló bizottságban nem vehet részt az elnökség funkcióban maradó tagja (elnök, főtitkár).

3)      A közgyűlés jelöltlistát állít. A listára az kerülhet fel, akit a közgyűlés nyílt szavazásos egyszerű szótöbbséggel támogat. Ha főtitkár választás is esedékes,

a)      úgy legalább 13 főt[1],

b)      egyébként csak legalább 12 főt[2]. kell a listára felvenni a szavazás megkezdése előtt

4)      A szavazás titkosan, egyszerű többséggel történik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyiken 13-nál (3/a) illetve 12-nél (3/b) több jelöltre adnak le szavazatot.

5)      A szavazás akkor érvényes, ha a leadott szavazólapok legalább fele érvényes. Érvénytelen szavazás esetén az eljárást a 4. ponttól meg kell ismételni.

6)      Az eredmény kihirdetése után a közgyűlés az újonnan felálló vezetőség rendes tagjaiból titkos szavazással, egyszerű többséggel 3 tagú számvizsgáló bizottságot választ.

7)      Az eredmény kihirdetése után a szavazatszámláló bizottság mandátuma lejár.

 

4.§. Az elnökség és más vezetőségi tisztségek megválasztása

 

1)      A vezetőség választó közgyűlésen megválasztott vezetőség új összetételében első alkalommal megválasztása napján ülésezik. Ekkor lép hivatalába a két évvel korábban megválasztott soron következő elnök. A leköszönő elnök további 2 évig az elnökség tagja marad.

a)      amennyiben főtitkár választás is esedékes[3], úgy a vezetőség titkos szavazással, egyszerű többséggel saját tagjai közül megválasztja a főtitkárt,

b)      majd ezt követően nyílt szavazásos egyszerű szótöbbséggel saját tagjai közül megválasztja

i)        a jegyzőt,

ii)      és a pénztárost

2)      Az elnök választás szabályai:

a)      a soron következő elnök választása két vezetőség választó közgyűlés között félidőben történik

b)      az elnököt a vezetőség saját tagjai közül titkos szavazással, egyszerű többséggel választja

c)      a vezetőség az elnököt 4 éves hivatali időtartamra választja

d)     két egymást követő ciklusra nem választható ugyanaz az elnök,

e)      a megválasztott soron következő elnök a következő vezetőség választó közgyűlés után, annak napján[4] lép hivatalba

f)       a megválasztott, soron következő elnök hivatalba lépéséig az elnökség tagja

g)      a szavazatszámlálást az elnök[5] végzi.

h)      amennyiben az elnöknek megválasztott személy előzőleg választott vezetőségi tisztséget töltött be, korábbi tisztsége megszűnik, és arra másik tisztségviselőt kell választani.

3)      A főtitkár választás szabályai:

a)      a főtitkárt a vezetőség saját tagjai közül választja 5 éves időtartamra, titkos szavazással, egyszerű többséggel,

b)      a főtitkár újraválasztható

c)      a szavazatszámlálást az elnök[6] végzi,

d)     amennyiben a főtitkárnak megválasztott személy előzőleg választott vezetőségi tisztséget töltött be, korábbi tisztsége megszűnik, és arra másik tisztségviselőt kell választani.

 

III. A TÁRSASÁG VÁLASZTOTT SZERVEINEK ÖSSZEHÍVÁSA

 

5.§.

 

1)      A közgyűlés összehívását az ASZ 12-13.§. szabályozza.

2)      A vezetőség első alkalommal a vezetőség megválasztásának napján ülésezik. Egyébként a vezetőségi ülést kezdeményezheti

a)      az elnök

b)      a vezetőség 1/3-a a főtitkár megkeresésével és az ülés napirendjére tett javaslattal.

A vezetőségi ülések és a közgyűlés összehívása a főtitkár feladata, a napirend megjelölésével. Az értesítés elektronikus úton is történhet körlevélben vagy a Gyermeksebészeti Levelek és a Gyermeksebészeti Honlap felületén.

A meghirdetett ülés napirendjére szabadon tehető előterjesztéssel további javaslat.

 

IV. A TÁRSASÁG SZERVEINEK MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI

 

6.§. Közgyűlés

 

Közgyűlés összehívásáról a vezetőség határoz. A tagság értesítéséről a főtitkár gondoskodik. Az összehívás szabályait, idejét valamint a közgyűlés határozatképességét és a határozathozatal mikéntjét az ASZ szabályozza. A közgyűlés nyilvános.

1)      A közgyűlésen megjelent rendes tagok jelenléti ívet írnak alá, amely az alábbi adatokat tartalmazza:

a)      név

b)      lakóhely

c)      aláírás

2)      Határozatképtelenség esetére a főtitkár a vezetőség által meghatározott időpontot jelöl meg újbóli ülésezésre, ekkor azonban az ASZ értelmében a határozatképességet a megjelenő rendes tagok létszámától függetlenül meglévőnek kell tekinteni. Az időpont előre is megjelölhető.

3)      Adat-, és személyiségjog védelmi szempontok alapján a közgyűlés nyílt szavazásos egyszerű szótöbbséggel zárt ülést rendelhet el.

4)      Az ülésről a jegyző általa szignált jegyzőkönyvet vezet, melyet az elnök és a főtitkár hitelesít.

7.§. Vezetőségi ülés

 

Vezetőségi ülés összehívása a 4.§.-ban foglaltak szerint történik. A vezetőségi ülésen (amennyiben nem megválasztott vezetőségi tagok) állandó meghívottként tárgyalási joggal részt vesznek

  • a Társaság korábbi elnökei
  • a Gyermektraumatológiai Szekció mindenkori elnöke
  • és a vezetőség póttagjai.

A vezetőségi ülés az MGYST tagok részére nyilvános, azon hallgatóságként részt vehetnek.

Az összehívás szabályait, idejét valamint a vezetőségi ülés határozatképességét és a határozathozatal mikéntjét az ASZ szabályozza.

1)      Határozatképtelenség esetére a főtitkár az elnök által meghatározott időpontot jelöl meg újbóli ülésezésre, ekkor azonban az ASZ értelmében a határozatképességet a megjelenő rendes tagok létszámától függetlenül meglévőnek kell tekinteni. Az időpont előre is megjelölhető.

2)      Az ülésről a jegyző általa szignált jegyzőkönyvet vezet, melyet az Elnök és a Főtitkár hitelesít. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévők névsorát.

3)      Gyors döntést igénylő, nyílt szavazásban egyszerű szótöbbséggel eldönthető kérdésekben a Vezetőség emailben történő előzetes egyeztetés  és/vagy szavazás útján is hozhat határozatot. Ebben az esetben a vezetőségi tagok mindegyikének meg kell kapnia mindegyik emailt, kivéve, ha valamelyik tag az eljárásban közvetlenül is érintett. Az irattárba a levelezés  anyagát és a szavazás eredményét nyomtatott formában a 2.pont szerint hitelesítve le kell fűzni.

 

8.§. Bejelentési kötelezettség

 

Mind a vezetőségi üléseken, mind a közgyűléseken meghozott, és a 6/1989 (VI.8.) IM rendelet „a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól” valamint a 24/2001.(XII.26.) IM rendelet „a társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartása ügyviteli szabályainak módosításáról” hatálya alá eső határozatok bejelentése ügyében a főtitkár eljár a Fővárosi Bíróságnál. Ezekben az esetekben a bejelentéshez szabályszerűen vezetett és hitelesített jelenléti ívet valamint jegyzőkönyvet kell csatolni.

 

9.§. Ügyiratkezelés

 

Az MGYST ügyiratait a főtitkár kezeli és tárolja. Az irattárba - a titkos szavazások szavazólapjainak kivételével - bármely rendes tag kérhet betekintést.

1)      A vezetőségi ülésekről és a közgyűlésről készült jegyzőkönyvet a jegyző vezeti, melyet elektronikus úton eljuttat a vezetőség tagjainak. Az irattárba a jegyző által szignált és az elnök illetve a főtitkár által hitelesített példány kerül.

2)      Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke által hitelesített jelenléti és szavazatösszesítő ívet a szavazólapokkal együtt kell az irattárba helyezni.

 

10.§. A tagság tájékoztatása

 

A vezetőség két közgyűlés között elektronikus úton teszi a tagság számára hozzáférhetővé az aktuális információkat, két formában:

1)      Gyermeksebészeti Levelek. Hírlevél, szerkeszti a főtitkár, évente legalább kétszer kerül kiadásra.

2)      Gyermeksebészeti Honlap. Az állandó jellegű szakmai és társasági információkat tartalmaz. A tartalom meghatározása, jóváhagyása és ellenőrzése a vezetőség feladata.

a)      A honlap gondozására (szerkesztés, adatfeltöltés, adatvédelem, frissítés, a szerverrel való kapcsolattartás) a vezetőség a társaság tagjai közül honlapszerkesztőket bíz meg, akik

i)        meghívás alapján tanácskozási és javaslattételi joggal részt vesznek a vezetőségi üléseken,

ii)      a vezetőség előtt felelősek a honlap tartalmáért.

b)      A honlap tartalmazhat:

i)        nyilvános, a nagyközönség számára hozzáférhető információkat

ii)      zártkörű, csak a tagoknak hozzáférhető, jelszóval védett információkat.

 

 

V. EGYEBEK

 

 

11.§. A tagok jogaival és kötelességeivel kapcsolatos eljárások

 

1)      Tagfelvétel, tagnyilvántartás, tagság megszűnése

a)      Rendes tag felvételét írásban kérheti a főtitkáron keresztül a vezetőségtől. A vezetőség a felvétel feltételeit megvizsgálva nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hoz döntést, amelyről a kérelmezőt a főtitkár 15 napon belül írásban értesíti.

b)      A felvett tagokról a főtitkár vezet nyilvántartást, melyet évente egyszer felül kell vizsgálni. Az érvényes taglistát a pénztáros megkapja. A tagnyilvántartás az irattár része.

c)      A tagság megszűnését az ASZ 9§. szabályozza. A 9§ 3) alapján a Vezetőség kezdeményezheti azon nem nyugdíjas tag kizárását, akinek legalább két évi rendezetlen tagdíjhátraléka van. A kizárásról a Közgyűlés nyílt szavazásos egyszerű szótöbbséggel dönt, melyről a főtitkár 15 napon belül írásban értesíti a kizárt tagot. A jogorvoslati lehetőséget az ASZ  9§ 4) szabályozza. Nyugdíjas tag egy éves rendezetlen tagdíjhátralékát tagdíjmentességi kérésnek kell tekinteni, és azt az Ügyrend 11§ 2)d. pontja szerint kell kezelni.

d)     Az előző pont alapján kizárt tag csak akkor kérheti újbóli felvételét, ha a kizárás alapjául szolgáló hátralékot rendezte.

e)      A tagság a tag vezetőséghez benyújtott kérelme alapján szüneteltethető, ezalatt tagdíjat fizetni nem kell.

 

2)      Tagdíj

a)      A tagdíj éves mértékéről a Vezetőség javaslata alapján a Közgyűlés nyílt szavazásos egyszerű szótöbbséggel dönt.

b)      A tagdíjat az újonnan belépő vagy tagságát megszüntető tagnak a tárgyévben -amennyiben a tagságban eltöltött idő legalább fél év – egy évre kell megfizetni

c)      A tagdíjat a Pénztáros szedi és kezeli a vonatkozó számvitelei előírásoknak megfelelően.

d)     nyugdíjas tag kérheti a tagdíjmentességet, ekkor az ASZ 5§ 4) pontja értelmében rendes tagsága pártoló tagsággá változik.

 

3)      Támogatás
Az Alapszabály 4§ e) pontja értelmében a rendes és szakcsoport tagoknak támogatás adható az alábbi esetekben:

a)      tudományos rendezvényen való részvétel előadóként

b)      kötelező jellegű vagy fontos szakmai érdeket jelentő továbbképzésen vagy tanulmányúton való részvétel (ide nem értve a kötelező szintentartó tanfolyamokat)

A tárgyévben adható támogatás keretösszegét a vezetőség januárban (az előző év pénzügyi zárását követően) pályázati kiírás formájában teszi a tagság számára nyilvánossá

A támogatás iránti igényt az elnökségnek kell írásban benyújtani, melynek odaítélésről a vezetőség a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig nyílt szavazásos egyszerű szótöbbséggel dönt. A pályázatok beérkezése folyamatos, melyeket az elnökség a pénztárossal negyedévente megvitat és írásban a vezetőség elé terjeszti,.

A keretösszeget meghaladó támogatási igények esetén az MGYST aktuális anyagi lehetőségeinek függvényében a vezetőség dönt a keretösszeg kibővítéséről.

Az odaítélt támogatás csak megfelelő bizonylatokkal igazolt mértékig fizethető ki.

 

 

12.§. Koós Aurél Emlékérem

 

Az MGYST a céljai érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai életmű elismeréseként Koós Aurél Emlékérmet adományozhat. A kitüntetett személyére a rendes tagság bármely tagja tehet javaslatot, melyet a vezetőség nyílt szavazásos, egyszerű szótöbbséggel fogad el.

Az emlékérem

  • odaítélésének nem feltétele az MGYST tagság
  • mindenkinek csak egyszer adományozható.

 

 

13. §. Dénes János Emlékelőadás

Az MGYST első elnöke, néhai Dénes János főorvos tiszteletére "Dénes János Emlékelőadást" tart.

1.      A felkért előadó legyen tagja a Magyar Gyermeksebész Társaságnak, magyar állampolgár legyen.

2.      A felkért előadó lehetőleg 50 évnél fiatalabb legyen.

3.      A Dénes János Emlékelőadás 4 évenként, a nemzetközi részvételű kongresszuson hangozzon el angol nyelven. Négyévenként csak egy előadás hangozhat el! Amennyiben erre nincs megfelelő (méltó) személy, akkor abban a négy éves periódusban ne kerüljön sor az emlékelőadásra.

4.      A Dénes János Emlékelőadásra felkért előadónak a gyermeksebészet terén nemzetközileg értékelhető szakmai és/vagy tudományos teljesítményt nyújtó, vagy a maga nemében igen jelentős eredményt elérő kollégának kell lennie.

5.      Javaslatot az előadó személyére a mindenkori Elnökség tagjai együttesen tesznek. Egy jelölt esetén a személy alkalmasságáról, több jelölt esetén az arra leginkább méltó személyről az MGYST vezetősége dönt titkos szavazással. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Társaság vezetőségének póttagjai is szavazhatnak.

A Dénes János Emlékelőadás előadója a Magyar Gyermeksebész Társaságtól oklevélben részesül.

 

 

14. §. Dan Young Emléklap

 

Az MGYST tiszteletbeli tagjának, néhai Daniel Greer Young professzor emlékének tisztelegve a 2 évenként megrendezésre kerülő Fiatalok Fóruma nyertesének kiemelkedő színvonal esetén ”Dan Young Emléklapot” adományozhat. A kitüntetett az első helyezettnek járó pénzjutalomban is részesül. Az előadások bírálatát a mindenkori Vezetőség által erre a célra aktuálisan kijelölt  Bizottság végzi.

 

 

15. §. Gyermektraumatológiai Szekció

 

Az MGYST által 1989-ben alapított Gyermektraumatológiai Szekció célja egységes gyermektraumatológiai szemlélet kialakítása a traumatológia és a gyermeksebészet terén.

A szekcióba az MGYST és a Magyar Traumatológus Társaság tagjai jelentkezhetnek. A szekciótagok a rendes társasági tagdíjon felül külön tagdíjat nem fizetnek. Amennyiben valaki mindkét szakvizsgával rendelkezik és/vagy mindkét társaságnak a tagja, az alábbi funkciókra történő jelölés esetén a munkahelye szerint kell a traumatológiai vagy gyermeksebészeti oldalhoz számítani.

1)      A szekció vezetősége

A vezetőség 6 tagú, melybe a két társaság szekciótagjai 3-3 tagot választanak maguk közül titkos szavazással, egyszerű szótöbbség alapján. A jelöltlistára az MGYST vezetősége és a szekciótagok egyaránt tehetnek javaslatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A vezetőség megbízatása 4 évre szól.

2)      A szekció elnöke

Az elnököt a vezetőség saját tagjai közül titkos szavazással, egyszerű szótöbbség alapján választja. Az elnököt ciklusonként váltakozva adja a traumatológus illetve a gyermeksebész oldal. Az elnök meghívás alapján tanácskozási joggal részt vesz az MGYST vezetőségi ülésein.

 

2015. január 29.

Dr. Sárközy Sándor elnök

 



[1] 11 rendes + 2 póttagot kell választani, mert 2 fő (elnök és leköszönt elnök) adott

[2] 10 rendes + 2 póttagot kell választani, mert 3 fő (elnök, leköszönt elnök és főtitkár) adott

[3] mivel a főtitkár 5 éves ciklusa eltér a vezetőség illetve az elnök 4 éves ciklusától, a főtitkár választása az elnök és a vezetőség választástól elkülönülhet, de egybe is eshet valamelyikkel.

[4] megválasztását követő második év végén

[5] minthogy nem választható újra elnöknek

[6] minthogy nem választható főtitkárnak